AutoalkatreszOnline24.HU

Napoleon: Total War - Frakciók

Ausztria
A Habsburgok, és a feltörekvő Bonaparte között van néhány elintézendő kérdés. I. Ferdinánd volt az első Habsburg uralkodó, aki felvette az Osztrák Császári címet. Ősi birtokai a Német-Római Birodalomban a Napóleon elleni vereségek során nagyrészt elvesztek. A régi birodalom meg is szűnt létezni. Itáliában és Németországban a császár személyesen felügyeli a Habsburgok elleni hadjáratokat. Viszonylag békés politikájuk ellenére a Habsburgok 1801-ben túl sokat vesztettek. Franciaország azonban komoly fenyegetés maradt: nem valószínű, hogy Napóleon valaha is nyugodni hagyja problémáikat. Legitimitását katonai sikerei adják, békében nem lehet győztes. Más nemzetekhez való hozzáállása változatos, az egyszerű megvetéstől a rosszindulatig bezárólag. Ausztria választás elé került. Szerencséjére potenciális szövetségesekre talált az oroszok, és az angolok személyében. Az angolok alkalmasint ideális szövetségesek lennének, mivel támogatnák őket Hannover visszaszerzésében Poroszország erejének rovására. Emellett rendelkeznek a megfelelő anyagi háttérrel kontinensen lakó szövetségeseik pénzügyi támogatására. Az oroszok Lengyel területeket akarnak jutalmul Napóleon elleni erőfeszítéseikért cserébe, és a Habsburgok bele is tudnak egyezni egy ilyen megállapodásba. Egyedül a Poroszokkal lesz nehéz megegyezni: fel lehet osztani Németországot egyenlően? De Ausztria túl sokat fizetett a szövetségekért: segítségre van szüksége, ha vissza akarja szerezni elveszett Itáliai területeit, és végül eltüntetni Franciaország forradalmi fenyegetését.

Nagy-Britannia
Nagy-Britannia alkotmányos monarchia, a szabad kereskedelem, és a személyi szabadság hazája. Polgárai látszólag ugyanolyan odaadóan keresik a pénzt, mint amennyire megvetik a külföldieket. Szemükben a külföldiek egyszerűek és tehetségtelenek, legyen szó egy akár birodalom vezetéséről, vagy csak egy tűrhető pite elkészítéséről. A britek nem is titkolják elfogultságukat, és ez a durva magatartás diplomácia területén bizony nem túl célravezető. Az "angol" név, a skótok legnagyobb bosszúságára, - akiket többnyire mindenki összekever velük,- Európa legtöbb udvarában ellenszenvet vált ki arroganciája, és abbéli szokása miatt, hogy bárkit képes harcba küldeni, és feláldozni a franciák ellen. A nyilvánvaló igazság az, hogy utóbbi tulajdonságuk igazi áldás Napóleonnak. Ha az angolok igazán zsigerből utálnak valakit, akkor azok a franciák, köszönhetően a hagyományos rivalizálásnak, és a francia forradalmat követő nyílt terrornak. Azonban az a számos brit politikus is, aki oly nagy örömmel figyelte a Bourbon-ház végét, el kellett utasítsa a terror kielégíthetetlen vérszomját. Nem kevés félelmet okozott nekik az a lehetőség is, hogy a forradalom keresztülszivárog a La Manche-csatornán, és francia szuronyokkal, vagy sem, de előremozdítja annak ügyét. Egy invázió lehetősége folyamatos félelemben tartotta őket, és már a tudat is, hogy ellenség uralja Németalföldet, elég lett volna ahhoz, hogy Londonban kitörjön pánik. Nagy Britannia helyzete 1805-ben reményteli, de még nem elég erős ahhoz, hogy egyedül szálljon szembe Franciaországgal: Napóleonnak sikerült Európa minden más nemzetét egyesítenie, és vaskézzel uralnia. Ez egy kedvező alkalom Angliának, hogy újabb szövetséget kössön, kelljen bár nem kevés járulékot fizetnie partnerének. Amennyiben a Királyi Hadiflotta meg tudja szerezni a tengerek fölötti uralmat, az ország megmenekül az inváziótól, de egy tekintélyes hadsereg, és a kontinensen levő szövetségesek nélkül ez vajmi kevés lesz Franciaország ellen. Britannia hozzájárulhat Napóleon bukásához, de idő, és eltökéltség kell ahhoz, hogy megmutassa erejét. Napóleon nem lesz könnyű préda.

Franciaország
Minden birodalmi látszat és köztársasági érzékenység ellenére Franciaország újra abszolút monarchia, I. Napóleon császár irányításával. Erőteljes erőfeszítései aziránt, hogy testvéreinek és tábornokainak előnyös házasságokat kössön, olyan dinasztikus politika, melyet a Bourbon királyoknak azonnal magukévá kellett volna tenniük. Ráadásként a francia emberek szabadok, és Napóleon győzelmeivel elnyerte bizalmukat az ország átalakításához. Napóleon országában az embereknek velük született adottságaik mellett már kiharcolt érdemeikre is szükségük van az előrelépéshez. A Császár célja, hogy Franciaországot egy befolyásos birodalommá tegye, mely uralja összes szomszédját,és melynek, erejének ő a forrása. Napóleon saját céljainak megfelelően rajzolta át Európa térképét. Ugyanakkor volt óriási egy gyengepontja: kegyetlen bánásmódja ellenségeivel nem diplomáciailag és politikailag nm túl sikeres. Mindenkit megsértett, még akkor is, amikor békét akart kötni az illetővel. Nagyon gyengén politizált, ezzel erős szövetségeseket szerezve a briteknek. Ennek eredményeképp Ausztria csak a kedvező alkalomra várt ahhoz, hogy visszavágjon megaláztatásaiért, és vereségéért. Az oroszok is lecsapnak a feltörekvő császárra, amint alkalmat ad rá, és kérdéses, hogy elutasítják-e Napóleon utasításait Anglia blokádjára vonatkozólag? A poroszok egyelőre kivárnak, de ki tudja, meddig teszik ezt? Vajon akkor is csak lustán fognak ülni, amikor szükségesé válik a francia fennhatóság kiterjesztése Észak-Németországra? És akkor még ott vannak az angolok is: mindig az angolok. Ez a bosszúszomjas kis sziget még elő tud húzni valamit a paklijából. Franciaországnak ezek miatt rengeteg ellensége van. De ha meg tudnák osztani őket, és egyesével le tudnák győzni, akkor Európa megismerné az igazi békét Bonaparte Napóleon, Caesar örökösének uralma alatt!

Kiskompi

 
Fórum: legfrissebb
Posted by bayarder - nov.. 24, 2017 14:06
Posted by misafeco - nov.. 24, 2017 13:00
Posted by erew - nov.. 24, 2017 00:49
Posted by Amokfutokova - nov.. 23, 2017 22:53
Posted by misafeco - nov.. 23, 2017 22:02
Szavazás
Total War: WARHAMMER vélemény
 
ONLINE
Oldalainkat 418 vendég böngészi