AutoalkatreszOnline24.HU

Rome: Total War - Összefoglaló

A játék, mint a nevéből is kiderül, az ókori Róma körül forog. Krisztus születése előtt 270-ben kezdődik a hadjárat és Augustus haláláig, Krisztus születése után 14ig tart. Míg a kiegészítő, a Barbarian Invasion már a császárkor válságának idején játszódik, 363 és 476 között. Illetve megjelent még az Alexander kiegészítő is, amelyben Nagy Sándor útját kell végigjárnunk. Az alapjáték 2004 augusztusában jelent meg, majd egy évre rá a BI és még egy évvel később az Alexander. A játék menete nagyon hasonlít elődeire, a Shogun: Total War-ra és a Medieval: Total War-ra, bár az ostromok és a városi csaták mechanizmusa kissé megváltozott. A legjelentősebb változás az, hogy a játékos stratégiai nézetben való mozgását a „mozgatási pontok” korlátozzák, az előző játékokban pedig területek szerint mozoghattunk. Ha először játszunk a játékkal, akkor nagyon ajánlom, hogy nézzük meg a prológust. Igazán hangulatos, rendkívül részletesen magyaráz, és gyönyörű videókkal van megspékelve. Itt egy abszolút kezdő is elsajátíthatja a játék alapjait. Először a kampánytérképen mutatja be a fővárost, Rómát, Mars fiait. Majd egy érkező gall sereget kell semlegesíteni. Ez persze nem jelenthet problémát seregünknek és a szenátusi csapatoknak. Majd már önállóan a kampánytérképen kell elfoglalnunk területeket, és a területek központját, egy várost. Amikor mindezt meguntuk, elkezdhetünk egy nagy kampányt. Kezdetben 3 római család körül választhatunk: Julius, Brutus és Scipio. Itt kell leszögeznünk, hogy a játék nem teljesen történelem hű. Helyenként orbitális tévedésekkel találkozhatunk, ám ezeken felül kell emelkednünk. Miután megnyertük az első hadjáratunkat, legyen az rövid, vagy hosszú, újabb népekkel hódíthatjuk meg az ókorban ismert világot. Így vezethetjük a hellén népek hoplitáit, vagy Karthagó elefántjait, sőt akár barbár hordák élére is állhatunk. Ezek a játszható frakciók a következők: Gallia, Germánia, Britannia, Karthagó, A görög városok, Szeleukida Birodalom, Parthus Birodalom és Egyiptom. Egy egyszerű script átírásával azonban a többi frakciót is elérhetővé tehetjük. Nos tehát válasszunk egyet, a három család közül. Ahhoz hogy megírjam ezt a cikket, újra elkezdtem játszani a játékkal, ezúttal a Brutus családot választottam. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a családok térképen való elhelyezkedése meghatározza a későbbi hódítások irányát. Így például a Rómától északra található Julius család fő célpontjai az északi barbár területek, a Brutusok Hellászt célozzák meg, míg a Scipiok délnek, Szicília és Afrika felé indulnak el. Kezdetben minden család 2 várossal, néhány családtaggal és összességében körülbelül egy teli seregre való egységgel rendelkezik.

Gazdaság
Nagyon sok faktor van, amire figyelmet kell fordítanunk a játékban. Kezdjük a városokkal. Minden városban építhetünk épületeket és képezhetünk egységeket. Érdemes eldönteni, hogy egyik városunkban a katonai épületeket kezdjük el építeni, ezáltal ez a város lesz a katonai központunk, míg egy másikban a kereskedelmet, megint másikban a vallást fejlesztjük fel. Érdemes továbbá kormányzót hagyni a városokban. Kormányzó a családunk egy tagja lehet. Ugyanakkor azt is mérlegelni kell, hogy egy családtagnak igen erős nehézlovas kísérete van, amely csatákban nagyon fontos szerepet játszhat.Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy szóljak pár szót a családtagokról. Minden családtag, vagy hadvezér három tulajdonsággal rendelkezik az alapjátékban. Ezek a vezénylés, irányítás és befolyás. A vezénylés képességeket csatákban lehet elsajátítani és fejleszteni, az irányítás képességeket a városokban lehet kamatoztatni és fejleszteni, míg a befolyás egy érdekesebb tulajdonság, ezt úgy lehet növelni, ha a családunknak erősek a pozíciói a szenátusban, a nép szereti a családtagot, illetve ha az első két képessége elég fejlett, akkor ez is növekszik vele, tehát ha valaki nagy és elismert vezér, annak nagy lesz a befolyása is idővel. Figyelni kell továbbá a „traiteket” és a kíséretet. Ezek adják a három fő képességet. Példának okáért, ha egy hadvezérünk „fölényes vezér” lesz, akkor három csillagot kap a vezénylés sorba. Így ezek alapján, vannak olyan családtagok, akik a csatatérre termettek, és vannak, akiknek a politikai vagy kormányzói pálya való. Nagyon fontos szerepük van a családtagok fejlesztésében az Akadémiáknak. Ezeket az épületeket nem lehet minden kultúrában építeni, de ahol lehet, ott építsük meg. Nagyban fejleszti a kormányzó családtag képességeit, főleg az irányítás terén, de nem csak erre korlátozódik. A kormányzó szerepe nagyon fontos a város növekedése és gazdasága szempontjából. Egy erős befolyással rendelkező kormányzó a városban magas adók mellett is magasan tudja tartani a közrendet, ezáltal boldogítva a népet. Egy magas irányítással és jó tulajdonságokkal rendelkező vezető a kereskedelmet és a mezőgazdasági bevételeket is nagyon megnövelheti. Minden ilyen adatról egy külön lapon tájékozódhatunk, ha a város tekercsén a bal sarokban lévő jelek egyikére kattintunk. Városaink mérete: Nos a városméret főleg a játék elején meghatározó. Az az ország, ahol nagy és fejlett városok vannak, gyorsabban tud fejlődni, gazdagodni, és nem utolsó sorban erősebb katonákat tud képezni. Ugyanakkor pénz nélkül nem tudjuk fejleszteni a városokat, így mindenképpen magasabb adókat kell megállapítanunk. Nagyon nehéz tehát a kezdetekkor belőni egy nagy népesség növekedési arányt és ehhez képest megfelelő arányú adóbevételeket. Így én azt javaslom, hogy minden egyes városban legyenek megépítve a következő alap épületek: Kereskedő, Kaszárnya, Farm, Utak és ahol lehet, ott Kikötő és Bánya. A Kaszárnya elengedhetetlen a minimális közrendhez, képezzünk városi őröket, akik fenntartják a békét a város utcáin. Azt hiszem, hogy a többi épület jelentősége nyilvánvaló, minél fejlettebb az úthálózat, a kereskedelem annál gyorsabban tud fejlődni és seregeinknek is könnyebb a menetelése. A kereskedőházak, később piacok és fórumok az árucsere színhelyei, itt zajlik a város mindennapi életének nagy része. A kikötőkbe futnak be a távoli földről érkező áruk, illetve itt építhetünk hadihajókat, nagy gazdasági potenciál rejlik a kikötőkben, ha tudjuk, fejlesszük őket. A mezőgazdasági épületek a lakosság jólétéhez kellenek, hiszen a föld adja az étet nagy részét, nagyon fontos, hogy ostrom esetén a város addig képes kitartani, amíg van élelem a városban. Minél nagyobbak a farmok, annál tovább bírják. És persze a bányák, amelyek minden körben egy biztos bevételt biztosítanak, gyorsan visszahozzák a befektetés árát. Nagyon fontos a megfelelő infrastruktúra kialakítása, kövezett utak és vízvezeték rendszerek. Érdemes a későbbiekben templomokat felhúzni. Minden nép több isten közül választhat, mindegyik különböző bónuszokat ad a városnak és a népnek, ezeket tanulmányozzuk, és utána válasszunk. A civilizált kultúrákban a csatornázás nagyban segíti a város tisztítását, ezáltal is növekedést érhetünk el a lakosság lélekszámában. A barbár államok nem tudnak ilyen épületet építeni. Amennyiben most ismerkedünk csak a játékkal, úgy kérhetjük a játék beépített tanácsadóját, hogy segítsen nekünk, mely épületet válasszuk. Én azonban azt javaslom, hogy miután elsajátítottuk az alapokat, igyekezzünk magunk megválasztani az építési stratégiát. A központi épület mindig egy kormányzói rezidencia, alkalomadtán egy pro-konzuli palota. Ezeket az épületeket kell megépítenünk, ha városunk lakossága elért egy bizonyos szintet (800,2000,6000,12000,24000). A városok növekedésével természetesen egyre nehezebb fenntartani a korábbi jólétet és biztonságot, és birodalmunk növekedésével egyre több felé kell figyelni. Ez adja a játék nehézségét és szépségét is egyben. A rabszolgaság intézménye igen jelentős szereppel bír a játékban. Ha egy meghódított város lakosságát rabszolgasorba hajtjuk, akkor olyan városainkba kerülhetnek ezek a rabszolgák, ahol van kormányzó. Ekkor ezekben a városokban megnő a lakosság, és egyúttal a rabszolga kereskedelemből is bevételre tehetünk szert az elkövetkezendő pár körben.

Hadsereg:
Pár szó az egyes népek. kultúrák hadseregeiről -
Rómaiak: A római hadsereg volt a legerősebb az adott korban, és ezt a játék is hozza. Minden fegyvernemben erős katonákkal rendelkeznek. A kezdeti időszakban a római hadsereg gerincét a pilummal felszerelt hastatus-principes vonal alkotja. Ezek a katonák erősen páncélozottak, roham előtt pilumokat hajítanak. Hozzájuk jönnek a lövedékes csapatok, a velitesek és a római íjászok, valamint a lovasság a könnyűlovas equitesek, a lövedékes lovas auxiliárisok és később a legionárius lovasok. Ezen kívül képezhetünk még tüzérséget is, onagereket, ballisztákat, skorpiókat. Később eljutunk Marius haderőreformjához. Ekkor átalakult a római hadszervezet, és ha lehet még erősebb egységeink lehetnek. Katonáink még nehezebb páncélt, még hatékonyabb fegyvereket kapnak. A játékban a legjobb római egység a cohorsz urbánus. Barbárok: A barbár népeknél általában a tömegek ereje a meghatározó. Azonban nem csak ezzel lehet csatát nyerni. Minden egyes barbár népnek megvan a maga különlegessége. A galloknál az erdei hadicsapat roppant hatékony, nagyszerű íjász, erdőben verhetetlen és a közelharcban is megállja a helyét. Meg kell említeni továbbá a válogatott kardforgatókat és a barbár nemesi lovast, amelyek a kései gall seregeket magját alkotják. A germánoknál a baltás katonákon van a hangsúly. A válogatott baltás hadicsapat rohama bármely gyalogos katonát megfélemlíti. Ők tudják továbbá képezni a félelmetes berserkereket, éjszakai fosztogatókat és sikító asszonyokat is. A britonok különlegessége a harci szekér. A vezérek is harci szekéren indulnak csatába, valamint van harci szekeres íjász és közelharci egység is. Érdemes továbbá megemlíteni a fejdobálókat, akik az ellenség levágott fejével dobálják meg az ellent, illetve a festett harcosok. A dákoknál a kaszás gyalogság illetve az onagerek adják a pluszt, egyébként ugyanolyan katonáik vannak, mint a többi barbár népnek. Az ibéreknél érződik a karthagói hatás. Nincsenek íjászaik, helyettük parittyásokat képezhetünk, továbbá a rómaiaktól is ellestek valamit, hiszen a scutariusok és a rettenthetetlen bika harcosok is pilumokat dobnak roham előtt az ellenségre. A szkítáknál, a puszta népénél a lovasságon van a hangsúly. Erős lövedékes és közelharci lovasságot képezhetnek, valamint fontos, hogy az asszonyok is csatába vonulnak. Gyalogságuk igen korlátozott. Ha valaki jól tudja használni az íjász lovasokat, úgy szinte bármilyen ellenséget képes lesz legyőzni. Hellének: A görög városok frakció lényegében ugyanazon hadseregre épít, mint jó pár évszázaddal korábban. Erős, jól páncélozott falanxok, minimális lovassággal és lövedékes csapatokkal. Spártában képezhetjük a spártai gyalogosokat, a legendás spártai hoplitákat. A makedónok a Nagy Sándor és apja II. Fülöp által kialakított hadseregre támaszkodhatnak. Erős pikás gyalogságuk, gyenge lövedékes csapataik és roppant hatékony lovasságuk van. A királyi pikások és a hetairosz lovasság (companion cavarly) alkotja a hadsereg elitjét. A trákok félig barbár félig hellenizált nép. Megtalálhatók náluk az erős pikás falanxok, és a barbár kaszások. Gyenge lövedékes és gyenge lovasság áll a rendelkezésükre. A Szeleukida Birodalom egységei roppant erősek. Jól felszerelt és kiképzett falanxok, egy lemásolt római légionárius egység, valamint hatalmas és félelmetes elefántok és harci szekerek jellemzik. Az elefántok a legerősebb, ám legdrágább egységei a játéknak, egyetlen fegyver ellenük a megfélemlítés, ám ha ez nem sikerül, akkor keresztet vethetünk a seregünkre… Keleti népek: A parthusoknál, szkítákhoz hasonlóan, a lovasságé a főszerep. A játék legerősebb lovassága, a katafraktok állnak a játékos rendelkezésére. Erős lovas íjászok, tevés egységek, és harci elefántok. Mindezekhez azonban igen gyenge gyalogság és lövedékes csapatok társulnak. Az örményeknél annyiban más a helyzet, hogy elérhető egy nehéz lándzsás, illetve egy légionárius egység, amelyeket jól használhatunk. Ugyanakkor náluk is megtalálhatók a katafraktok, elefántok azonban nem. A lövedékes egységek itt is igen gyengék. Végül, a pontusziaknál a gyalogságot falanxokkal tudjuk kiegészíteni, elérhetőek harci szekeres egységek, valamint kappadókiai lovasság néven egy katafraktokhoz nagyon hasonló nehézlovasság képezhető. A lövedékes lovasság itt nem íjat, hanem dárdákat használ. Végül pedig azok a frakciók, amelyeket én nem sorolnék be egyik kategóriába se: Karthagó - A karthagói hadsereg minden szempontból kiegyensúlyozott és erős. A gyalogság igen széles választékú és nagyon erős, a lovasságban fellelhetők hatalmas elefántok, és mozgékony könnyűlovasok. Íjászokkal nem rendelkeznek, a lövedékes fedezetet parittyások adják.  A numidák talán a leggyengébb nép a játékban. Gyalogságuk szegényes, római légiós másolat adhatja a magot, lövedékes egységei között íjászok és különféle dárdahajító katonák szerepelnek, lovasságuk a karthagóihoz hasonló, valamint rendelkeznek tevés egységekkel is. És legvégül Egyiptom: főleg falanx alakzatra képes gyenge egységekkel rendelkeznek, azonban később már erősen páncélozott falanxot is képezhetünk, valamint egy támadásra alkalmas baltás gyalogságot is. Lövedékes egységeik igen erősek, a fáraói íjász egyenesen páratlan. Lovasságuk is hatékony, rendelkeznek könnyű, illetve nehéz lovassággal, tevékkel és harci szekerekkel is. Végezetül pár szó a tengeri csapatokról. A barbár frakciók csónakokat, illetve nagy csónakokat építhetnek, minden más ország a biremisz-triremisz-quinqiremisz trióból válogathat. Egyes frakciók, így például a római Scipio család, vagy Karthagó építhet nagyobb és erősebb hajókat is. Fontos megemlíteni a csaták lejátszása és szimulációja közötti különbséget. Egy igazi hadvezér minden csatát lejátszik. Aki azonban inkább a városfejlesztésben és egyáltalán a kaland térképen érzi otthon magát, annak kényelmes megoldás lehet a szimuláció. Fontos azonban, hogy a csaták szimulációjában nem lehetünk biztosak, sőt. Elég aránytalanul dőlnek el csaták. Példának okáért a római frakciók seregei ha védekeznek, akkor szimulálva, szinte mindig nyernek, már ha nagyjából egyenrangú ellenfelek állnak szemben.

Ügynökök:
Léteznek azonban nem katonai egységek is, ezek az ügynökök. Ilyen ügynök a diplomata, a kém és az orgyilkos. Mindhárom fontos szerepet játszhat hadjáratunkban. A diplomaták távoli országokkal köthetnek szövetséget, kereskedelmi egyezményt, ugyanakkor ők azok, akik lefizethetik az ellenséges csapatokat vagy ügynököket, sőt akár városokat is. Általuk lehet területek és országok sorsáról dönteni. A diplomácia világa a játékban azonban nem túl fejlett. Köthetünk szövetségeket, azonban a számítógép nem fogja ezeket szentírásnak venni. Ha az országunk túl nagyra nő, úgy gyakorlatilag mindenki ellenünk fog fordulni. A kém feladata az ellenséges városok és seregek felderítése. Alkalmasint ostromoknál kinyithatják a város kapuit, meggyorsítva ezzel a hódításokat, illetve negatívan hatnak az éppen kémlelt város közrendjére. Fontos, hogy a mi városunkba is bejuthatnak ellenséges kémek, így érdemes egy-egy saját kémet a városainkban tartani, kémelhárítás végett. Sokszor hatékonyabb több kémet és orgyilkost küldeni egy város alá, mint egy nagy sereget. Az orgyilkosok pedig mi másra, mint ellenségeink likvidálásra szolgálnak. Képesek továbbá egy idegen város épületeit megrongálni, alkalmasint megsemmisíteni. Mindkét előbbi ügynököt érdemes először felfejleszteni, így például egy kém könnyebben kikémleli a szövetséges csapatokat, egy orgyilkos könnyebben elvágja egy baráti kapitány torkát. Persze nem túl etikus egy szövetségest bántalmazni és így kihasználni, de hát a gyenge ügynök, életképtelen ügynök.

A Szenátus:
A Senatus Populusque Romanus egy külön frakció a játékban. Kezdetben ő birtokolja a legelitebb és a legerősebb sereget és Rómát. Azonban a gép nem hódíthat ezzel a frakcióval. A játékos adományozhat neki területeket, ha úgy adódik, de magától nem fog hódítani. Azt is fontos leírnunk, hogy ha valamelyik római család végveszélybe kerül, tehát csak egy városa marad, az is veszélyeztetve az ellenségtől, akkor a szenátus elküldi seregeit a megsegítésükre. De miért is fontos mindez? Nos azért, mert minden egyes római család a szenátus szolgálatában áll. A szenátus feladatokkal bízza meg a családokat, amelyeket jutalommal honorálhat, vagy meg is büntetheti őket. Ugyanakkor a családokat a nép is megítéli. Erről a frakció összefoglalóban a szenátus fül alatt kaphatunk bővebb információt. Minél jobban fekszik a család a szenátusnál, annál több és előkelőbb hivatalt kaphatnak a család tagjai. Így consul, censor etcetera, etcetera… Mindez nagy megtiszteltetés a családnak, valamint növekvő befolyás a családtag számára. Azonban azt is tudnunk kell, hogy a szenátus nem értékeli a túlzott hatalomvágyat. Nem attól leszel a kedvenc család, hogy elfoglalod a fél világot. Ámbár végül is ez a játék célja. Ha az ember sokat hódít, akkor a nép egyre jobban megszereti, és végül már követelni fogja, hogy a család uralja a szenátust. Erről kapunk egy értesítést: Esély a hatalomra címmel. Ezek után már bármikor megtámadhatjuk a többi római családot, illetve magát a szenátust is. A végcél persze mindig is Róma. Így úgy is elérhetjük célunkat, hogy előbb elfoglalunk 49 tartományt és végül Rómát, avagy addig megyünk, míg a nép nem ítél megfelelőnek a hatalomra, és ekkor lerohanjuk a többi római családot. Játszhatunk rövid vagy hosszú hadjáratot. A rövidben meghatározott frakciókat kell elpusztítani és 15 területet elfoglalni, a hosszúban pedig 50 terület és Róma a cél. Négy nehézségi fokozaton harcolhatunk, amelyek között csak annyi a különbség, hogy a számítógép mennyire csal magának. Eleinte érdemes a közepes szintet választanunk, ha kezdők vagyunk. Később pedig érdemes letesztelni képességeinket a nehezebb fokozatokon is.

Más frakciók:
Julius-ház
Róma olyan hely, ahol a hagyomány és a történelem sokat számít. A Város alapításáról szóló mondák fontosak, ezért a befolyásos patríciuscsaládok egyenes leszármazottai Romulus első utódainak. Ezek a hősies idők keménységet követeltek, határozott cselekvést, és ez a tradíció az, amely a hagyománytisztelő rómaiakat fenntartotta mind a mai napig. A rómaiak, a Julius családdal együtt, azok az emberek, akik számára a politikai és a háború csak mindent vagy semmit alapon képzelhető el. A Sors istennői nem voltak mindig kegyesek a Juliusokhoz. Ők egy patríciuscsalád, de olyan, akiknek a csillagzata nem mindig volt emelkedőben. A család szerencséje hol hanyatlott, hol felemelkedett az évszázadok folyamán, olyannyira, hogy majdnem el sem fogadták őket parvenüként: felkapaszkodottként, akik frissen szereztek vagyont, hatalmat és tekintélyt. A tisztség és a rang elvesztésével más római hatalmi csoportok lenézése (akármilyen lassan történt is) jutott ki Róma "új emberei" számára. A Juliusok alkalmazkodtak a politikai és hatalmi realitásokhoz, és népszerűsítették magukat a köznéppel. Róma kormányzása lehet, hogy most a Szenátus kezében van, de a Juliusok tudják, hogy a nép is beleszólhat a kormányzásba. A Szenátusnak és a patrícius osztályoknak szükségük van a plebejusokra, legalábbis a tetteikkel való egyetértésükre. Ez köznéphez való populista hozzáállás különbözteti meg a Juliusokat más nagy családoktól. Amely hozzáállás a Rómán belüli hatalom csendes eldöntéséhez vezet majd. A Juliusok észak-itáliai parancsnoki pozíciója azt jelenti, hogy ők lesznek a barbárok elleni bármely küzdelem élharcosai. Az ottani sikereket átválthatják a maguk politikai hatalmára Rómában, mert a nép mindig szereti a győzteseket...

Scipio-ház
Róma városának alapítása erőszakos úton ment végbe, melyet tükröz a nagy római családok között történő sok politikai és katonai belharc. Romulusz megölte Remuszt, mert átugrott a város falán, majd királynak nevezte magát és átnevezte a várost saját tiszteletére. A római patríciuscsaládok követelték a kalandozások leállítását, Romulusz erre összetoborozta a száműzötteket és a harcosokat, hogy segítsenek felépíteni a városát. A Scipiókat ezen ősi vérvonalak között kellene, hogy számon tartsák. Ők talán nem egészen elsők a társadalmi rendben, noha ez már önmagában is azt jelenti, hogy igyekeznek bizonyítani egyenlőségüket bármely más rómaival, hogy természetesen az optimaták, a városi arisztokrácia között vannak és voltak már generációk óta. Fontos emberek, élnek a rang adta kiváltságokkal, használják a hatalmat, mindkettőt Róma, és így saját családjuk törekvéseinek elősegítésére. Politikai és hadvezéri képességeket is fel tudtak mutatni - a kettő kéz a kézben jár Rómában, azaz politikai siker ritkán jön hadisikerek nélkül. Noha furcsák néhány tekintetben egy régimódi római családhoz képest. Először is túlontúl gazdagok. A gazdagság egy dolog és mindig hatalmat eredményez, de ahogy ők használják a vagyonukat, az meglepi néha a konzervatívabb rómaiakat (és a római semmit nem ér, ha nem konzervatív). A Scipiók belekóstoltak a görög tudományba és kultúrába is, újra valami, ami meglepi és aggódásra készteti a konzervatív elemeket. Mindazonáltal, ezen rómaiatlan szokások dacára, a Scipiók jártasak a politikában és rendelkeznek katonai szakértelemmel, amely családjukat a legnagyobbá teszi Rómában, és elképzelhető, hogy az egész ismert világ uraivá is. Lehet, hogy most csak néhány tartományt ellenőriznek közvetlenül Itáliában és Szicíliában, de becsvágyuk határtalan... és valóságos.

Brutus-ház
Róma alapítása legendába burkolt. A legenda például úgy tartja, hogy a rómaiak eredetüket Aeneasig vezethetik vissza, a hősig, aki elmenekült Trójából annak kifosztásakor. Róma alapítása is erőszakkal és gyilkossággal járt. Egy bizonyos megvilágításban szemlélve az ezt követő sok római történetet, látható ezen agresszív szokások továbbélése. Azóta őrzik a rómaiak a háborús és nagy tétre menő (vagy inkább gyilkos) politikák jó hagyományait. A Brutusok mindent tudnak a római politikáról. A Római Köztársaság alapítása közelről érintette őket, minthogy a Köztársaság szívében éltek évszázadokon át, így igényelhették a "Köztársaság Atyja" címet a családban. Lucius Junius Brutus évekig idiótának tettette magát elkerülendő, hogy Lucius Tarquinius Superbus (Tarquin), Róma utolsó királya megölesse őt, majd sikerült rábírni a népet a gyűlölt király elűzésére Lucrece elrablása után. Félretéve az idióta személy szerepét, ő lett az első praetorok egyike, amely egy, a patrícius osztály tagjai által betöltött kormányzati hivatal, melyet a konzulátus előtt hoztak létre. Lucius Junius Brutus még a saját fiait is kivégezte, mert összeesküvést szőttek a Tarquinusok hatalmának visszaállítására. És ez a hatalmi politika játszódott a végsőkig. Patrícius osztályba tartozásuk az, ami a Brutusokat elkülöníti más római csoportoktól. Róma régi családjai között tartják számon őket, melyeket összeköt a vérségi viszony, a házasság vagy az alapítók általi örökbefogadás. Ezek azok az emberek, akik mindig fontosak voltak a társadalmi hierarchián belül, ők azok, akik elvárják, hogy a hatalomgyakorlás magától értetődő dolog. Ez az, amiért ők most Itália déli részét ellenőrzik. A Brutusoknak most nincsenek hatalmi kilátásaik, hacsak nem sikerül nekik felszabadítani azokat a politikai és katonai képességeiket, amit Róma megkíván. De most talán, mikor Rómát kívül és belül ellenségek veszik körül, van esély biztosítani az abszolút hatalmat, a Római Köztársaság új Uraivá válni, amely kiterjed a teljes ismert világra...

Görögök
A görögök méltán büszkék. Ők a demokrácia atyjai, a civilizáció és a kultúra elterjesztői a Földközi-tenger mentén. Nincs olyan szeglete az akkor ismert világnak, amelyet nem taposott a görög seregek lába, vagy ahol nem tükröződött a görög építészet pompája. A világ csak a szokásaikat ismerte meg, pedig harcoltak a zsarnok Perzsiával, és Nagy Sándor elvezette őket a világ végére! Most bármennyire is apadt el a görögök ereje, jórészt eredeti szülőföldjük keretei között élnek. A városállamok laza államszövetsége és jelentéktelen királyságok tartják össze, és szükség esetén kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. De még ismerik Görögországban a nagyság fogalmát. Ugyanaz a vér futtatta meg Xerxészt, amelyik Athén, Théba és Spárta falai között csörgedezik. Egy görög ember még értékeli függetlenségét és civilizáltságát, és ezt még a világ legtávolabbi sarkában is meg tudja őrizni. Talán most eljött az idő, hogy a görögök újra régi fényükben tündökölhessenek. Nagy Sándor örökösei még a birodalom zsákmányért harcolnak egymással. Az éledező erejű Róma hatalma már kitörne Itáliára korlátozódó keretéből – Karthágóval, mint vetélytársukkal kerülnek szembe. Északra a félig civilizált dákok és más barbárok biztosan nem fenyegetik a civilizált embereket, és a görögök még soha nem térdeltek le keleti zsarnok előtt!

Karthágóiak
A hagyomány szerint Karthágót Dido királynő alapította, aki elmenekült a föníciai Türosz városából, miután férjét annak fivérei megölték. A kapcsolat Rómával már a legendás korban létrejött, mivel a trójai Aeneas, a rómaiak atyja, Dido szeretője volt, majd elhagyta őt. A királynő bánatában öngyilkos lett de halála előtt még megátkozta Aeneast és utódait. Karthágó - a név jelentése "új város" - virágzása folytatódott, a föníciai kolónia túlnőtte és túlélte az őshazát. A föníciaiaknak - és örököseiknek, a karthágóiaknak - tulajdonítható az üveg feltalálása, a két-sorevezős gálya, és ügyes kereskedőiknek köszönhető nagyszerű navigációs jártasságuk. Mielőtt a görögök elérték volna a Földközi-tenger nyugati medencéjét, a Karthágóiak tengeri fölényüknek köszönhetően gazdagságban bővelkedő városukkal büszkélkedhettek. A karthágói kolóniák – amelyek eredetileg föníciai gyarmatok voltak – körülölelik a tengert (a mai Barcelona a nevét a híres Barcas család után kapta). Karthágó egy tengeri hatalom, csak egy viszonylag kisebb földbirtokos osztály adja a szárazföldi katonai erőt. Ez bármennyire nem életképes dolog, Karthágó gazdagsága növekedik. A kincstár bőséggel ki tudja fizetni a zsoldosokat, amikor a városnak muszáj háborúznia. És ez a gazdagság, kereskedelmi fölény és terjeszkedés a Földközi-tenger partja mentén Karthágót Itália felé sodorja, és elkerülhetetlen a közvetlen szembekerülése az újonnan felkelő hatalommal, Rómával. Most talán eljött Dido átkának ideje, hogy teljes erővel sújtson le Aeneas gyermekeire...

Egyiptomiak
Nagy Sándor halála után az általa létrehozott birodalomban a zűrzavar lett az úr, és szélsebesen darabokra hullott. Birodalma sosem látott nagyságú volt, és a hadvezérei egymás ellen küzdtek a végső hatalomért, de egyikük sem volt elég erős ahhoz, hogy magának erőszakolja azt ki. A diadochoszok vagy utódállamok azonban elég erősek voltak, és egy részét meg tudták őrizni Nagy Sándor birodalmának. Egyiptom része volt e birodalomnak, és mindenki magának akarta ezt az ősi földet. Most a görög fáraók uralják, I. Ptolemaiosz utódai, aki Nagy Sándor egyik hadvezéreként szerzett nevet magának. A Ptolemaiosz dinasztia gyorsan visszaállította az egyiptomi hagyományokat, ők maguk pedig felvették a fáraói szokásokat – beleértve isteni mivoltukat és a fáraó és saját nővére közötti házasságot is minden nemzedékben. Az összes következő fáraó Ptolemaiosznak hívja magát (többen, mint kellene), és nővérük, Kleopátra lett a divat Egyiptomban. Egyiptom földjei az új fáraók alatt gazdagok, és központjai a görög világ tudásának. A Ptolemaiosz fáraók egy félelmetes királyságot hoztak létre, amely a Földközi-tenger keleti medencéjének fontos hatalmának tűnik. Jelenlegi hadviselésük ellen a többi utódállam is hatásos lehet, de egy agresszív fáraó ki tudja terjeszteni Egyiptom határait a Nílus völgyén túlra...

Britonok
A britonok nagyon hasonlítanak a gallokra – ugyanaz a robosztus kelta vér csordogál ereikben, és számos északi gall törzs található Britanniában. A tenger nem jelent számukra akadály. A britonok saját kifinomult kultúrával rendelkeznek, amelynek kereskedelme és királysága virágzik. Városaik jól szervezettek, és kicsiny, habár termékeny kereskedő osztályuk és ősi kereskedelmük összekapcsolja őket a világgal. A föníciaiak például az ónért és az ólomért látogatják szigeteiket. Mint harcosok, büszkék hagyományaikra. A britonok küzdelemben hevesek, rémisztő megjelenésükkel a rémületbe ejtik ellenségeiket. Kék festékkel kenik magukat, nem gondolnak semmi veszélyre, és mivel hajukat mésszel tüskéssé formálják, a megjelenésük gyakran kelt őszinte borzalmat. Talán egy későbbi római feljegyzés ír róluk úgy, mint ‘Brittunculi’, azaz szerencsétlen britonok, de csak részben megvető célzattal: kevésbé rettenetesként kívánta beállítani őket. A britonok azonban szörnyűek: szellemük miatt sosem szenvedtek kudarcot vagy elnyomást. Bosszúszomjasak, és a lehető legkegyetlenebbek. Druida vallásuk kívülállóknak vadnak tűnik emberáldozataik miatt. Harci módszereik hagyományai hatványozódnak a könnyedségtől, mozgékony harci szekereik is félelmet tudnak kelteni sok ellenségben. Már maguk a zajuk is elegendőek, hogy sokakat megijesszenek, és ezzel harcra ösztönözzék a szerencsétlen britonokat. Összességében a britonok szigetotthonukban biztonságban érzik magukat. Vibráló emberek a hadviselésben mutatott bátor hagyományaikkal és isteneikkel, akik segítik és védik őket. A tenger sáncárokként óvja őket a támadástól, ahonnan mohó pillantásokat tudnak venni a szárazföldre, és hódításaikat tervezhetik...

Gallok
A gallok olyan törzsek államszövetsége, amelyek sikeresen terjesztették ki fennhatóságukat évszázados költözködésükkel. Kultúrájuk vibráló, agresszívek és büszkék, vezetőik és harcosaik is a bátorságot értékelik. Nem hiba a gall népet egyszerűen barbárnak tekinteni. Egy messzi egyszerű emberektől származnak. A kultúrájuk ősi. Van királyuk, pénzverdéjük és fejlett a kereskedelmük. Nagyszerű a fémmegmunkálási képességük, könnyen felér az ő civilizáltnak hívott szomszédjaikkal. Városaik jól szervezettek és sikeresek. Kultúrájuk gazdag, és isteneik távol tartják őket a károktól. Harcosaik súlyos szenvedést okoznak másoknak. Lehet, nem tudnak írni, mint a görögök vagy a rómaiak, de nem ez teszi őket vaddá. Ugyanaz a robosztus kelta ősöktől származnak, mint a britonok, amit mi sem bizonyít jobban, hogy némely törzs Észak-Galliában és Britanniában is megtalálható. A tenger nem jelent akadályt terjeszkedésüknek. A britonokhoz hasonlóan a gallok is hagyományaikra büszke harcosok, és nem olyan nép, amelyik könnyen elfogadja a meghódításukat vagy a legyőzetésüket. Jól és keményen küzdenek, megőrizve azt, ami szerintük igazságos, és az elfoglalt földeket is jog szerint a sajátjuknak tekintik. Fafejűségüknek mértéke druida vallásuk és hadi színeik is, amelyek alaposan megrémítik szomszédjaikat - más népek fejvadászként ismerik őket! A gallok népe nagy jövő előtt áll, ha meg tudják találni azt a helyet, ahova sikeresen terjeszkedhetnek. Nagy fenyegetést jelentenek a ‘civilizált’ népekre és más ‘barbárokra’ ugyanúgy, de ez a fenyegetés egyaránt láttatja az ellenségnek a nagyságot és a dicsőséget is.

Germánok
Germánia mély és sötét erdői otthont adnak számos isteni ivadéknak és rosszindulatú erőnek. Ez a sötétség, ez a fenyegetés képes megtalálni az erdei népet, az embert, aki nem könnyen szelídül meg vagy fordul szelíd üldözővé. Ők a háborúra születtek, csatában vadak, sértésben és viszályban engesztelhetetlenek, győzelemben kegyetlenek. Isteneik rettenetesek, és förtelmes emberáldozatokat, asszonyokat és gyerekeket követelnek. Ezek olyan szörnyűségek, hogy a civilizált földek írói hiszik csak el igazán. A germánok szeretik az ő kelta szomszédjaikat, de saját stílusú megkülönböztető ruhát hordanak, saját nyelvük és szokásaik vannak. Az övüké az azonos nyelvet beszélő emberek államszövetsége, ugyanolyan harcias a becsületük, és inkább szerteágazóbbak az isteneik, mint egy nemzetnek. Állandóan viszálykodnak egymással, ami gyanakvással telítette el őket, ettől idegen és nehéz szövetségesek. Haduraik ahogy felemelkednek, úgy pusztulnak el, és szülőföldjük nehéz körülményei miatt néhány nagyobb városban telepedtek le. A béke szinte ismeretlen számukra, kivéve, ha azt baltával vagy karddal nyerték el.\n\n
Minden termelésük a harcosokért van, más lehetőség nincs. A germánok lehet, nem mesterkélt harcosok, de dörzsöltek, okosak, és nem ismerik a félelem jelentését. Nagyon jól tudják, mi a lesben állás és az árulás, hogy mi a bosszú, és fontos számukra, hogy ne távozhasson tőlük ellenség élve. Ez egy életerős nép, amelyik nagyszerűen tudja meghódítani akár az egész világot is. Csak egy vezetőre van szükségük ahhoz, hogy eséllyel küzdhessenek!

Szeleukidák
Nagy Sándor halála után a birodalma még azelőtt összeomlott, hogy a teteme kihűlt volna. Lehet, hogy a birodalma olyan nagy volt, amekkora még soha nem állott fel, de törékenységét bizonyítja, hogy csak addig élt, amíg Sándor maga. Hadvezérei a megmaradt részek ellenőrzéséért harcoltak, de ezek a diadochoszok vagy utódállamok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy egy új Sándor bukkanhasson fel. A birodalom darabokra hullott, és a Szeleukida királyság csak egy volt ezekből a darabokból, amelyet Selekos, Nagy Sándor helyettesének utódai tartottak egybe. I. Seleukos elragadta a trónt Makedónia elől, de még azelőtt meggyilkolták, hogy terveit megvalósíthatta volna. Ebből fakadt az a feszültség, ami Makedónia és Egyiptom között kialakult, és az uralkodói ház és ezen államok között még az alkalmi házasság gondolata is undorkeltő volt. A szeleukidák rátették a kezüket Nagy Sándor birodalmának babilóniai tartományaira, az ősi városok területeire és a Tigris folyó mentén húzódó gazdag földekre. (A történelmi tévedések elkerülése végett a későbbi Szeleukida főváros, Ktésziphón az Irakban fekvő Bagdad külvárosa volt; a korábbi főváros, Szeleukid egy másik folyónál található.) Ez a terület a rejtélyes kelet kereskedelmi útvonalain fekszik, ami a Szeleukida királyság legnagyobb bevételeit adja. Ez, a rendelkezésre álló emberi erő és katonai szaktudás egyesítésével arra ösztönzi a szeleukidákat, hogy új világokat fedezzenek fel. Egy egyesített görög-perzsa birodalom lehet a legjobb megoldás a szeleukidák számára, amely valóban félelmetes és megállíthatatlan lehet.

Párthusok
A párthusok egy nomád horda volt, akik a Dahae szövetség tagjaiként a Kr. E. 4. évszázadban meghódították a Kaszpi-tenger vidékét. Ettől foga a párthusok felett az Arszikadák uralkodtak (I. Arsakés király neve után), és sikeresen őrizték meg függetlenségüket. A szeleukidák kezdetektől fogva igényt tartottak Párthusra, és a kezdetektől fogva elég erősek voltak ahhoz, hogy a követelésüknek megpróbáljanak érvényt is szerezni. Ezért Párthus királyai sosem szerették a Szeleukida Birodalmat. Párthus egy potenciális nagyhatalom – talán egy nagy Birodalom is -, mivel a Földközi-tenger legfőbb kereskedelmi útvonalain és azok mellett fekszik. A világ gazdagsága átfolyik ezeken a földeken: egy akkora hadsereg tartható fenn ebből a vagyonból, amelyet egy becsvágyó király csak el tud képzelni. Akkora ez a jövedelem, hogy az itt élő embereknek csak ki kell nyújtaniuk a kezüket, és meg is tudják fogni. Történelmileg Párthus nagyhatalommá vált, és a fejlődő Rómával a szülőföldjén harcolt. Északra barbár sztyeppék találhatók, heves törzsekkel, akik figyelmet követelnek. Nyugatra a Szeleukida Birodalom és Nagy Sándor utódállami fekszenek. Itt túlságosan becsvágyó emberek élnek. És ezeken túl, az ébredező Róma, és a kereskedő Karthágó. Talán összekovácsolódnak egy közös cél érdekében, mialatt...

Cheat:
A cheateket a térképen írjuk be:
jericho - a falak leomlanak a csatában
list_traits - listázza a kapható tulajdonságok kódjait
date (év) - dátum módosítása
toggle_fow - az ismeretlen területet jelző köd ki/be kapcsolása
add_money x - az "X" helyére írt pénzt adja
add_population (városnév) (számérték) - a megadott város populációját növeli
auto_win (attacker|defender) - a támadó vagy a védekező automatikusan megnyeri a következő csatát
give_trait (karakter) (trait) (számérték) - a karakter trait-jét a megadott értékkel növeli
give_trait_points (karakter) (trait) (számérték) - trait pontokat ad a meghatározott karakternek
process_cq (városnév) - az építkezési listában szereplő összes épület elkészül
process_rc (városnév) - az toborzási listában szereplő összes egység elkészül
move_character (név) (x,y) - a meghatározott karakter adott x,y pozícióba kerül
force_diplomacy (accept|decline|off) - diplomácia elfogadtatása
invulnerable_general (karakter) - sérthetetlen generális
kill_character (karakter) - a megadott karakter likvidálása
season (summer|winter) - évszakváltás
capture_settlement (városnév) - a megjelölt város elfoglalása
create_unit (gyarmat vagy karakter) (egység ID) (mennyiség) (tapasztalat vagy pajzs vagy fegyver) - létrehoz egy egységet a megadott feltételekkel

A játék zenei lemeze 2004 óta kapható. A zenét szerezte Jeff Van Dyck, az alábbi honlapon elérhető: www.bysmitty.com.

Tartalom:
1 Journey to Rome Part I
2 Carthage Intro
3 Warrior March
4 Mayhem
5 Barbarian Victory
6 Rome HQ
7 Eastern Intro
8 Caesars Nightmare
9 Enemy is Near
10 Imperial Conflict
11 Lost Souls
12 Egyptian Intro
13 Death Approaches
14 Divinitus
15 Contemplation
16 Drums of Doom
17 Roman Intro
18 Army of Drums
19 Melee Cafe
20 Arabic Victory
21 Autumn
22 Mobilize
23 Romantic Battle
24 Barbarian Domination
25 Arabic Winter
26 Rome Total War
27 Greek Intro
28 Arabic Summer
29 Soldiers Chant
30 Journey to Rome Part II...
31 Roman Celebration
32 Epic
33 Forever Rome Total War...

Szerzők: IV. King Andrew (kiegészítések: Demon, Luka)

 
Fórum: legfrissebb
Posted by Amokfutokova - szept.. 22, 2017 16:46
Posted by kipke - szept.. 22, 2017 12:26
Posted by GR0ZN1J - szept.. 22, 2017 08:29
Posted by Johannesz Angelosz - szept.. 21, 2017 19:55
Posted by misafeco - szept.. 21, 2017 19:00
Szavazás
Total War: WARHAMMER vélemény
 
ONLINE
Oldalainkat 78 vendég és 1 tag böngészi