AutoalkatreszOnline24.HU

Xerxés uralkodása (Kr.e. 486-465)

 

Trónra jutás és legitimáció
Xerxés Kr.e. 520 körül született, az Achaimenida dinasztia tagja ként. Apja I.Dareios (Kr.e. 522-486) anyja Atosa, Nagy Kyros lánya. Xerxést apja 22 évesen nevezte ki Babylón alkirályának, ezzel is érzékeltetni akarta, hogy inkább Xerxést választja utódának fiai közül. A perzsáknál az volt a szokás, hogy a trónörököst jelölték ki erre a tisztségre. Babylón az Óperzsa Birodalom egyik központi városa volt. A trónutódlás kérdése Kr.e. 486 körül került előtérbe, mikor I.Dareios a Hellas elleni hadjáratot készítette elő. A perzsa szokások szerint az uralkodónak ki kell jelölnie utódját, mielőtt hadba vonul. A vita Artobazanés és Xerxés között robbant ki. Mindketten az első szülött jogán követelték a trónt. Artobazanés Dareios trónra lépése előtt született annak első feleségétől, Gobryas leányától. Ezzel szemben Xerxés I.Dareios trónra lépése után született Atosától, apja második feleségétől. Artobazanést arra hivatkozott, hogy ő volt az első feleségtől származó első szülött. Xerxés viszont azzal érvelt, hogy ő Nagy Kyros leszármazottja, aki felszabadította a perzsákat. A vitát a spártai Démaratos döntötte el. Azt tanácsolta Xerxésnek, hogy hivatkozzon arra, hogy ő akkor született, amikor már Dareios királynak számított nem pedig magánembernek. Xerxés érvelései és Atosa befolyása meggyőzték Dareiost és Xerxést jelölte ki utódául.

Egyiptomi és a babyloni lázadás elfojtása
Egyiptom nem sokkal Dareios halála után fellázadt a perzsák ellen. Xerxés, hogy megőrizze a birodalom egységét és biztos hátországot tudjon maga mögött. Kr.e. 486-ban hatalmas sereggel indult Egyiptom ellen. Kr.e. 484-re Xerxés leveri a lázadást és kegyetlen megtorlást alkalmaz az egész Nílus-völgyben. A kormányzói tisztségbe testvérét Achaimenést tette és megkezdte a Hellas elleni hadjárat előkészületeit. 484 júniusában/júliusában Babylon fellázadt Xerxés ellen. Belshimanni vezette lázadás körülbelül két hét alatt leverték, de Kr.e. 482. augusztusban újabb lázadás tört ki Shamash-eriba vezetésével. A lázadók birtokukba veszik Babylont és környékét. Xerxés most egyik rokonát Megabyzost küldte, hogy leverje a felkelést. A perzsa sereg egészen Kr.e. 481 márciusáig ostromolta a várost, míg sikeresen bevette. A nagykirály büntetés képen leromboltatta a védműveket és a központi templomot, papjainak egy részét kivégeztette, a templom kincseit Persepolisba vitette, az arany Marduk szobrot beolvasztatta és eltöröltette a Babylon királya címet rangjai közül.

Hellas elleni hadjárat előkészületei
Xerxés, miután apja halála után átvette a királyi címet Kr.e. 486-ban nem igazán akarta folytatni a háborút Hellas ellen. Egyiptom ellen is csak kényszerűségből vonult, hogy a birodalom egységét megőrizze. Inkább a fényűző udvari élet, a paloták és emlékművek építése foglalkoztatta. Ő maga azonban könnyen befolyásolható volt és ezt unokatestvére Mardonios, Gobryas fia ki is használta. Mardonios és az általa vezetett háborús párt rábeszélték Xerxést, hogy folytassa apja vállalkozását. A nagykirály ezért Kr.e. 486-ban folytatta a sereg szervezését. Minden satrapának megparancsolta, hogy állítson ki akkora sereget amekkorát képes, és a tengerparti városoknak szállítóhajók és hadihajók építését. Elrendelte egy csatorna építését is mellyel elkerülheti az Athos-hegyfokot. A csatornát az odaküldött hajók legénysége és a munkára kényszerített helybeli lakosság végezte három éven keresztül. A Helléspontoson két hidat is veretett. Az első pár hidat a phonikiaiak és az egyiptomiak építették, de azt egy vihar lerombolta. Xerxés bosszúból megkorbácsoltatta a tengert és az építkezés vezetőit kivégeztette. A második pár hidat úgy készítették, hogy hajókat egymás mellé állították és nehéz vasmacskákkal lehorgonyozták. Ezekre a sorba állított hajókra farönköket hordtak melyeket deszkákkal kapcsoltak össze. Erre a fa szerkezetre földet hordtak, amit ledöngöltek. Megparancsolta a vonulási útvonal feltérképezését, hogy az arra alkalmas helyeken élelmiszerraktárakat létesítsen. A legnagyobb lerakatok a thrákiai Fehér Parton, Tyrodizában, Doriskosban, Éiónban és Makedóniában létesültek. Követeket is küldött a vonulási útvonal mentén, hogy minden város ahol megáll köteles saját költségén ellátnia a perzsa sereget.

Xerxés hadereje
Az összegyűjtött sereg negyvenhat népből állt és huszonkilenc perzsa vezér vezette. A perzsa haderőt népek szerint rendezték el és mindegyiknek megvolt a saját vezére, aki fölött egy perzsa hadvezér állt. A kutatások alapján Xerxés haderejének a nagyságáról a mai napig nincsenek pontos adatok. A kutatók által összehasonlított források elemzéséből arra lehet következtetni, hogy a gyalogos haderő a kiszolgáló személyzet nélkül több volt mint 200 ezer, de kevesebb mint 400 ezer. A gyalogosok számának meghatározását az is nehezíti, hogy a vonulás közben Xerxés a behódolt területek fegyverfogható lakosait is besorozta. A lovasság nagyjából 60 ezer fő lehetett, de ehhez még hozzáadódott a harci szekerek és tevés egységek létszáma is. A perzsáknak mivel nem volt saját flottájuk és a hajókészítéshez sem értettek a meghódított népek flottáját használták föl. A tengeri haderő föníciai, egyiptomi és ión hajók alkották. Körülbelül hatszáz darab harcképes hadihajó és kétszáz-háromszáz tehergálya alkotta a perzsa flottát. A hajókon mindig perzsa kapitányok voltak, hogy a nem perzsa legénységet szemmel tartsák.  Hérodotos a milliós sereglétszám említésével a görög győzelem nagyságát akarta fokozni, illetve a sereget kísérő kiszolgáló-személyzetet is a harcképesek közé sorolta. A perzsa gyalogság nagyrésze egyáltalán vagy csak mellvértet viselt, ami bőrből vagy bronzpikkelyekből készült. Egy átlagos gyalogos tunikát, nemezsapkát vagy bronz sisakot viselt. Fegyverzetük egy rövid kard, fából készült lándzsa (rövidebb volt a görögök használta lándzsánál), nagyjából egy méter hosszú íj és bronz vagy vas hegyű nyilak. A csatabárd az észak-iráni törzsek között volt elterjedt. Testpáncélt csak az elit egységek, az egyiptomiak, a mezopotámiai népek és a görög zsoldosok hordtak. A pajzsoknak két típusát használták: 1. kisméretű félhold alakú 2. nagy négyszögletes. Ezeket fűzfavesszőkből csinálták és állati bőrökkel borították. A lovasság felszerelése hasonló volt a gyalogságéhoz. Rendszerint két dárdát vagy íjat hordtak magukkal a kard mellett. Fém sisakot viseltek és bélelt vászonpáncélinget hordtak, melyeket fém pikkelyek borítottak.

Hellas elleni hadjárat
Kr.e. 481 körül újabb perzsa követek mentek Hellasba földet és vizet kérni a nagykirály számára. Azok a polisok, akik I.Dareiosnak is behódoltak ismét teljesítették a követek kérését. Egész Thessália, Boiótia nagy része és Makedónia behódolt Xerxésnek. A sereg szintén Kr.e. 481-ben indult el. A Helléspontoson vert hidakon hét napig tartott a sereg átkelése. Az átkelés előtt engesztelő áldozatot mutattak be a tengernek és a napnak. A szárazföldi és tengeri haderő párhuzamosan haladt a part közelében, hogy támogassa egymást. A görögök és perzsák először Kr.e.480-ban Thermopylai-szorosnál és Euboia szigetén fekvő Artemisionnál csaptak össze. A szárazföldön Leonidás spártai király vezette hétezer fős görög sereg próbálta feltartóztatni a perzsákat. Mivel a flotta lemaradt Euboiánál nem volt lehetőség a hegy megkerülésére. A szorosban a régi falat is újjá építették a görögök. A perzsák három napon keresztül próbálkoztak áttörni, de sikertelenül. A harmadik napon egy Ephialtés nevű vagy helybeli pásztor vagy spártai torzszülött megmutatta az ösvényt, amivel a görögök hátába kerülhetnek. Az ösvény védelmére rendelt ezer görög hoplita elmenekült mikor meglátta a közeledő perzsákat. A szárazföldi haderő innen a kiürített Attika ellen vonult. Athént mindössze néhány ellenálló védte. A perzsák felégették a templomokat, szentélyeket és a várost is. Xerxés ekkor vitte el a „zsarnokölők” szobrát, amit Kr.e. 331-ben III.Alexandros vitetett vissza Athénba. Az Artemisonnál, hagyott flotta súlyos veszteségeket szenvedett egy viharban és a görög hajókkal vívott ütközetben. A görög flotta innen a Salamis szigetéhez vonultak vissza, ahol a szűk szorosban ismét vereséget mértek a perzsákra. A csatát Xerxés egy magaslatról figyelte. Xerxés miután látta flottája verségét elveszítette fejét és kivégeztette a föníciai tengernagyot. A föníciai és egyiptomi hajók az események hatására otthagyták a flottát. Xerxés attól való félelmében, hogy a görögök lerombolják a helléspontosi hidakat a sereg nagy részével visszavonult Ázsiába. Serege egyharmadát azonban Mardonios vezetésével Hellasban hagyta, hiszen a szárazföldön még a perzsák voltak fölényben. A sereg a telet Thessáliában töltötte, majd Kr.e. 479 tavaszán újra támadásba lendült. Mardonios taktikát változtatott és megpróbálta szövetségre bírni Attika lakosságát. A nemleges válasz után újra feldúlta Attikát és a Peloponnésos ellen vonult. Az athéni-peloponnésosi haderő Pausanias spártai király vezetésével Plataiatól nem messze az Asópos folyónál állították fel táborukat. Mardonios is idevonult a seregével. A perzsa lovasság több napon keresztül zaklatta a görög tábort, illetve az utánpótlási útvonalakat is elvágta. A görög csapatok miután kifogytak készleteikből az Isthmos felé hátráltak. Mardonios mikor felfedezte, hogy a görögök az este elvonultak átkelt a folyón és utánuk eredt. A görögöket a visszavonulás közben támadták meg. A csata közben Mardonios elesett, a perzsa csapatok ezt látva elmenekültek és a megmaradtak visszatértek Ázsiába.
A plataiai csata napján az újraépített görög flotta legyőzte a Mykaléhoz visszavonult perzsa flottát. Ezzel a vereséggel a perzsa flotta elvesztette jelentőségét az Égei-tengeren és a kis-ázsiai görög polisok nagyrésze fellázadt a perzsa uralom ellen és a délosi szövetséghez csatlakozott.

Xerxés építkezései
A Hellas elleni sikertelen hadjárat eredménye képen a teljes perzsa flotta megsemmisült és az európai hódítások is elvesztek. Xerxés letett a további hadjáratokról és a birodalom nagyvárosaiban töltötte idejét. Befejezte az apja által elkezdett persepolisi és susai építkezéseket. Ő maga is gigantikus építkezésekbe fogott.

Persepolis
A palotakomplexum a Perzsa Birodalom egyik leghatalmasabb központja volt. Itt található kormányzat székhelye, a kincstár, a fogadásokat és a fontos vallási ceremóniákat is itt tartották. A palotakomplexumot I.Dareios kezdte építeni Kr.e. 518-ban, az építkezés több mint egy évszázadon át tartott és I.Artaxerxés idején fejeződött be. Az építményt III.Alexandros (Nagy Sándor) pusztította el Kr.e. 330 körül.
A palotakomplexum egy hegy tövében épült. Érdekessége, hogy nem rabszolgák, hanem a környékbeli lakosság építette magasan képzett építészek felügyelete alatt. Miután a sziklás részt elegyengették egy hatalmas teraszt alakítottak ki. Erre a teraszra hatalmas kőtömböket hoztak, melyeket fém kapcsokkal rögzítettek egymáshoz. A kőtömbök közti réseket kavicsokkal töltötték fel. A régészek kutatásai alapján ez a masszív alap akár az ötös erősségű földrengést is kibírta volna. Erre az alapra építették rá a többi épületet. Az Apadana a komplexum legnagyobb épülete. Ezt Dareios kezdte építeni és Xerxés fejezte be. A hatalmas csarnokot hetvenkét oszlop tartotta, melyekből fa gerendák ágaztak ki. Ezek az ún. másodlagos gerendák tartották a mennyezetet, melyek libanoni cédrusból készültek. Az oszlopfőket oroszlán- és bikafaragványokkal díszítették. A falak is gazdagon díszítettek voltak: aranyfestés, oroszlán és bika képek, relifek. A csarnok megvilágítását hatalmas ablakok tették lehetővé. Az Apadana volt királyi fogadóterem, ahol az uralkodó a követeket fogatta. A Xerxés kapuja vagy más néven a Népek kapuja az Apadana északi oldalával szemben található. A kapu az egyetlen feljáraton épült és csak ezen keresztül lehet bejutni a komplexum területére. Azért nevezte el Xerxés a Népek kapujának, mert aki hűségesküt jön tenni az Apadanába, annak ezen a kapun kell átjönnie. A kapu maga egy tágas, négyszög alakú csarnok, amit négy oszlop tartott és három bejárat tartozott hozzá. Egyedül az északi falon nem volt ajtó. A fala szárított anyagtéglákból készült. Két hatalmas bika őrizte a nyugati kaput, a keleti kaput két darab félig ember félig bika lény. A déli kapu az Apadanára nézett. A kapukhoz fémmel borított faajtók is tartoztak. Ma már csak két kapu áll. A tróntermet, amit „száz oszlopos csarnoknak” is neveznek Xerxés kezdte el építeni és utóda I.Artaxerxés fejezte be. A mennyezetet tíz sorban elhelyezett tizenkét méter magas összesen száz darab oszlop tartotta. A terembe nyolc ajtó vezetett, kettő-kettő minden oldalon.  A nyugati és keleti fal díszítésén a heroizált Xerxés látható mitikus szörnyekkel harcolva. A tróntermet egy idő után kincsek tárolására használták, miután az eredeti megtelt. Xerxés palotáját kétszer akkorára csináltatta, mint apjáét, de a díszítése hasonló volt. Az igazán kiemelkedő alkotás itt is az, ahogy az idealizált Xerxés szörnyekkel küzd. A tanácsterembe két kapu vezetett és a teremből egy titkos ajtó vezetett a hárem épületébe. A hárem épülete L alakú. A fő szárny észak-déli tájolású, ahova négy ajtón keresztül lehet bejutni. Mindegyik ajtó és környéke gazdagon van díszítve relifekkel. A másik szárny kelet-nyugat tájolású, ami a palotához és a tanácsteremhez kapcsolódik. A hárem északi oldalán két sorban hat berendezett lakosztály van. A nyugati szárnyban tizenhat hasonló lakosztály található.

Szerelmi intrikák
A Kr.e. 479-ben plataiaiánál elszenvedett szárazföldi és a Mykalé-hegyfoknál elszenvedett tengeri vereség után Xerxés végképp lemondott Hellas meghódításáról és a királyi székhelyeken töltötte hátralevő idejét. Az építkezések mellett sok időt töltött az élvezetek hajszolásával, ami sok intrikára adott okot. Az egyik kiemelkedő esetet maga Hérodotos is megemlíti. Sardisban beleszerett testvérének, Masistésnek a feleségébe. A király, hogy közelebb kerülhessen az asszonyhoz fiát, Dareiost ennek az asszonynak és Masistésnak a leányával, Artauntéval összeházasította. A friss házasok és Xerxés Susába ment az esküvő után. Xerxés beleszeretett fia feleségébe, aki engedett a csábításnak. Egy idő múlva lelepleződtek. Améstis, Xerxés felesége egy tarka palástot szőtt férjének, amit viszont Artaunté egy alkalommal ajándékba kért a nagykirálytól. Xerxés a kérést nem tagadhatta meg, mert ő ígérte meg a szerelmének, hogy bármit kérhet, ő megadja. Miután lelepleződtek a királyné az előzmények ismeretében bosszút fogadott a lány anyja ellen. Améstis megvárta a tüktát- a király születésnapján rendezett díszlakoma, amin a nagykirály minden kérést köteles teljesíteni- és Maséstis feleségét kérte Xerxéstől. Miközben Xerxés Masistést megpróbálta rávenni, hogy hagyja el feleségét és cserébe leánya kezét kapja a királynő a testőrséggel megcsonkítatta Masistés feleségét. Masistést a király kérése felháborította, illetve miután rátalált megcsonkított feleségére Baktriába akart szökni, hogy fellázítsa a baktriaiakat és a szakákat. Terve kitudódott és az úton fiaival és kísérőivel együtt megölték.

A bibliai Xerxés
Xerxést a Bibliában Ahasvérusnak nevezik a szerzők, mely valószínűleg egy zsidó névből keletkezett, de megpróbálták az óperzsa nyelvhez közelíteni. A Biblia szerint Xerxés Susában lakomát adott és megparancsolta feleségének, Vástinak, hogy jelenjen meg a férfiak lakomáján és mutassa meg szépségét. A királyné megtagadja a parancsot, mekynek következtében a király elűzi. A birodalom többi asszonyát elriassza az engedetlenségtől egy rendeletet fogalmaz meg: „És hallják meg a király rendeletét, a melyet teend, egész országában, mert igen nagy az, hogy minden asszony adja meg a tiszteletet az ő férjének, a legnagyobbtól a legkisebbig."1 Vásti elküldése után az udvarmesterek tanácsára felvonultatta a palotában a birodalom legszebb, még érintetlen lányait, hogy új feleséget válasszon.  Xerxés Márdokeus unokahúgát, az árva Esztert választotta. Eszter nagybátyja tanácsára nem árulta el származását. Az esküvő után Xerxés Hámánt nagy tisztségbe emelte, ezért előtte is kötelező volt a térdre borulás. Márdokeus nem volt hajlandó meghajolni Hámán előtt a kapuban, ezért Hámán ki akarta irtani a zsidókat. Márdokeus és Eszter, hogy megmentse népét tervet szőttek. Eszter egymás után kétszer meghívta vacsorára Xerxést és Hámánt. Az első után Xerxés álmot látott és ennek hatására előhozatta történelmi emlékkönyvet. A könyvben le volt írva, hogy egyszer Márdokeus leleplezett egy összeesküvést a király ellen, amiért nem kapott jutalmat. A másodiki vacsora napján Hámán fel akarta akasztatni Márdokeust, de Eszter a vacsorán elárulta származását. Ezért a király megkegyelmezett a zsidóknak és Hámánt felakasztatta. Maga a bibliai történet is jól példázza befolyásolhatóságát Xerxésnek. Hiszen ahelyett hogy utána járna a dolgoknak, enged Hámán agitációinak. Később viszont saját feleségének hatására, akiről nem is tudja származását, egyik napról a másikra megváltoztatja véleményét és rendeleteit.

Xerxés halála
Xerxést Kr.e. 465.-ben a testőrség parancsnoka Artabanus gyilkolta meg. Xerxés uralkodásának utolsó éveiben a testőrség parancsnokának befolyása alá került. Artabanusnak azonban egyre terhesebbé vált a nagykirály személye. Ezért elsőnek, annak legidősebb fiát Dareiost ölette meg, majd utána végzett a királlyal is. Xerxés halála után egyik fiát, Artaxerxést ültette a trónra, majd hét hónap elteltével vele is végezni akart, hogy magához ragadja a hatalmat és a nagykirályi címet. Artabanus azonban lelepleződött és fiaival együtt kivégeztették.
Xerxés uralkodását összefoglalva a hadászat terén nem volt egy nagy formátumú uralkodó és gyenge személyisége nehezítette helyzetét. Azért sikerült a Perzsa Birodalomat, mint jelentős erőt fenntartania. Dareios szakák elleni és Xerxés Hellas elleni hadjárata bebizonyította, hogy a perzsák elérték terjeszkedésük határait és katonailag nem tudják már jelentősen befolyásolni Európa történelmét. A perzsa vagyon azonban még mindi jelentős tényező, amit a két peloponnésosi háború (első peloponnésosi háború Kr.e. 460-445, második peloponnésosi háború Kr.e. 431-404) be is bizonyított.

Felhasznált irodalom:
Ghirshman, Roman: Az ókori Irán (ford.: Molnár Ágnes). Gondolat Kiadó, Budapest. 1985.
Hegyi Dolores: Az archaikus és a klasszikus kor. in: Németh György (szerk.): Görög történelem a kezdetektől Kr.e. 30-ig. Osiris Kiadó, Budapest. 2002.
Hérodotosz: A görög-perzsa háború (ford.: Muraközi Gyula). Osiris Kiadó, Budapest. 2007.
Eszter Könyve. in: Szent Biblia (ford. Károli Gáspár). Budapest. 1926.
internetes hivatkozások:
http://www.iranchamber.com/history/xerxes/xerxes.php
http://www.iranica.com/articles/babylonia-i
http://www.iranchamber.com/history/articles/persian_wars6.php
http://www.iranchamber.com/history/achaemenids/achaemenid_army.php
http://www.iranchamber.com/history/articles/persian_wars5.php
http://crowland.uw.hu/images/sparta/thermopylai.html
http://www.iranchamber.com/history/persepolis/persepolis1.php
http://www.iranchamber.com/history/persepolis/persepolis2.php
http://www.iranica.com/articles/artabanus-achaemenid
idézetek:
1: Eszter könyve 1:20

Oktar

 

 
Fórum: legfrissebb
Posted by Amokfutokova - nov.. 19, 2017 18:23
Posted by bayarder - nov.. 19, 2017 17:40
Posted by Ív Béla - nov.. 19, 2017 17:28
Posted by bayarder - nov.. 19, 2017 17:18
Posted by bayarder - nov.. 19, 2017 15:15
Szavazás
Total War: WARHAMMER vélemény
 
ONLINE
Oldalainkat 349 vendég böngészi